Szülőként csodálattal figyeljük, ahogy újszülött gyermekünk apró kezeivel rászorít az ujjunkra, vagy ahogy egy hirtelen neszre széttárja a karjait. Ezek a mozdulatok nem tudatosak, hanem az úgynevezett csecsemőkori (primitív) reflexek, amelyek az élet első hónapjaiban a baba túlélését és idegrendszeri érését szolgálják.
Gyógytornászként fontosnak tartom, hogy a szülők megismerjék ezeket a reflexeket, hiszen jelenlétük – és későbbi „eltűnésük” – kulcsfontosságú visszajelzés a baba fejlődéséről.
Mik azok a primitív reflexek?
Ezeket az automatikus válaszreakciókat az agytörzs irányítja. Feladatuk kettős:
-
Segítik a túlélést (pl. a táplálkozást biztosító szopó-kereső reflex).
-
Előkészítik a terepet a tudatos mozgásoknak (pl. a járásnak vagy a fogásnak).
Az idegrendszer érése során – ahogy az agykéreg fokozatosan átveszi az irányítást – ezeknek a reflexeknek egy meghatározott időpontban gátlódniuk, azaz integrálódniuk kell.
Ha egy reflex időn túl fennmarad, az akadályozhatja a gyermeket a magasabb rendű mozgásformák elsajátításában, illetve viselkedési- és tanulási zavarokat okozhat.
A legfontosabb csecsemőkori reflexek
Moro-reflex
Ha a babát hirtelen erős külső behatás, fény vagy zaj éri, karjait ijedten széttárja, majd mintha átölelne valakit, összezárja. Ez a vészreakció kb. a 2–4. hónapra tűnik el, és egy tudatos megriadási reakció veszi át a helyét.
Kereső reflex
Ha megérintjük a baba arcát, a szája az inger irányába fordul. Ez segíti az anyamell megtalálását. Az első hónapokban aktív, majd fokozatosan tudatossá válik.
Szopó reflex
Amennyiben megérintjük a baba szájpadlását, vagy mellre, illetve cumisüvegre helyezzük, automatikusan szopó mozdulatot végez. Kb. a 3–4. hónapra válik tudatos táplálkozássá.
Fogó reflex
A baba tenyerét megérintve ujjait azonnal rászorítja a tárgyra. A kézen ez az 5–6. hónapig, a talpon akár a 9–12. hónapig (a járás megkezdéséig) is megfigyelhető.
Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (vívóreflex)
Ha a baba fejét oldalra fordítjuk, az azonos oldali karja kinyúlik, a másik behajlik. Ez a reflex alapozza meg a szem–kéz koordinációt. Integrálódása az 5–6. hónap környékén esedékes.
Babinski-reflex (talpi reflex)
Amikor a csecsemő talpán végighúznak egy tompa tárgyat, a lábujjak szétterpesztésével és a lábfej felfelé mozdulásával reagál. Ez a reflex 12–14 hónapos kor között múlik el.
Tónusos labirintus reflex
A fej középvonaltól előre- vagy hátrafelé történő változtatására reagál. A baba fejének előrehajtásakor magzatpózt vesz fel, hátrahajtáskor törzsét homorítja, végtagjait kinyújtja. Ez a reflex 3–3,5 éves korra integrálódik.
Búvárreflex
Ha a baba arcát víz éri, bezárja a száját, orrán levegőt fúj ki, ezzel megakadályozva, hogy vizet nyeljen. Ez a reflex általában 5–6 hónapos korig váltható ki.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
A reflexek vizsgálata rutinszerű feladat a gyermekorvosi és védőnői vizitek során, de szülőként is érdemes figyelnünk az alábbi jelekre:
-
Aszimmetria: ha a reflex csak az egyik oldalon váltható ki, vagy az egyik oldalon sokkal erősebb.
-
A reflex hiánya: ha az újszülöttnél nem tapasztaljuk a fent említett alapvető válaszreakciókat.
-
Perzisztáló (fennmaradó) reflexek: például ha a gyermek már 7–8 hónapos, de még mindig heves Moro-reflexszel reagál a zajokra, vagy nem tudja elengedni a kezébe adott tárgyakat.
Mi történik, ha a reflexek nem épülnek be időben?
A „visszamaradt” reflexek később olyan nehézségeket okozhatnak, mint:
-
egyensúlyzavarok, ügyetlenebb mozgás,
-
finommotorikai problémák (nehézkes ceruzafogás, csúnya írás),
-
figyelemzavar vagy tanulási nehézségek iskolás korban.
Amennyiben a felsoroltak közül bármilyen eltérést tapasztalható a babánál, érdemes konzultálni a gyermekorvossal, és szükség esetén gyermekneurológust, gyógypedagógust is felkeresni.
